Rá kellett jönnöm, hogy olyan ez, mint az Anonim Alkoholistáknál, akik mindig alkoholistának tekintik magukat, még akkor is, ha teszem azt 18 éve nem ittak egy korty szeszt sem. Mert tudják, hogy elég egyszer elgyengülni, és könnyen megindulhat a lavina újra.
Hát így van ez azzal, aki hízásra hajlamos. Legyen tisztában azzal, hogy hiába fogyott le 25 kilót, ha elgyengül, és visszatér a régi életmódjába, nem 25 kiló jön rá vissza, hanem 30. Kövér lesz újra, és erről jobb, ha nem feledkezik el. Persze, mondják ezt az életmódváltást, de nem könnyű, szilárdnak, eltökéltnek kell lenni hozzá, hiszen aki szeret jókat enni, azt sokszor csábítja újra a somlói galuska, a tejszínhabos-csokis költemények, vagy egy jó kiadós tésztaétel, sok szósszal, persze.
Azt le kell szögeznem, hogy nem a média által sugallt anorexiás testkép az álmom. Sőt, örülök, hogy látom az úgy nevezett plus size modelleket, gyönyörűek, formásak, élet árad belőlük, nem úgy, mint a hagyományos, borzasztó sovány kolléganőikből. Az, hogy túlsúlyos vagyok, azért zavar, mert egészségügyi problémákat okoz: fájnak a forgóim, a térdeim, a hátam, visszeresek a lábaim, és mivel munka közben sokat állok, egy ideje rettenetesen fáj a talpam is. Meggyőződésem, hogy ez a pluszkilók miatt van így, hát ezért szeretnék megszabadulni némi feleslegtől.
Egyetértek azzal a mondással, miszerint nem az a lényeg, hányas méretet hordasz, hanem az, hogy légy egészséges, és érezd jól magad a bőrödben.
Van, akinek ehhez nem kell lefogynia. Nekem muszáj.
Szia!
Zsuzsi vagyok. 28 éves. 120 kg.
Érdeklődnék, hogy sikerült elkezdeni a diétát?
Nem vagyok megelégedve a külsőmmel. Magasnak számítok a 178cm-el, de sajnos ki kell mondani: Kövér vagyok. Már a lábfejem is elkezdett fájni. Ha a kocogással próbálkoztam korábban, akkor a térdem…
De be kell vallanom, hogy a fejemben sajnos nem tudom eldönteni, hogy igen is: Fogyni kell!
De nem visz rá a lélek. Pedig tudom, hogy ha lefogynék, akkor kiegyensúlyozottabb lennék, és még talán azok a pasik is szemet vetnének rám, akiket kiszemeltem már magamnak…
Én sem egy modell alkatra vágyom, mert tudom, hogy az lehetetlen. ( erős csontozat, magasság… stb stb)
Fejemben kéne eldöntenem és össze szedni magam, mert lusta vagyok :(, ha depis vagyok, akkor eszem…
De egyedül nehezen megy.
Egyedül elmenni egy csoportos aerobikre is “félek” lemenni. Pedig csak egyszer kéne megtennem…
Te hogy haladsz?
Találtál valamilyen diétát?
Kaptál valamilyen segítséget?