1.0Egy kövér nő naplójahttps://egykoverno.cafeblog.huK.N.https://egykoverno.cafeblog.hu/author/k_n/Az első és legfontosabb, hogy nincs több "holnaptól". Először szeptember 1-jén akartam kezdeni (vagyis nem, igazából január 1-jén...), aztán addig-addig halogattam, hogy itt van 22-e, és még mindig lenne kifogásom arra, hogy halasszak. Kifogás mindig van. Nos, ez az első, amit most felszámoltam. <a href="https://egykoverno.cafeblog.hu/files/2014/09/a752.jpg"><img class="wp-image-12 aligncenter" src="https://egykoverno.cafeblog.hu/files/2014/09/a752.jpg" alt="a75" width="449" height="598" /></a> Egy korábbi eltökélt időszakomban feliratkoztam valami fogyókúrás hírlevélre, minden nap érkeztek egészen ösztönzően megírt szövegek. Egy nap ez állt a levélben: ha komolyan gondolod, hogy le akarsz fogyni, mozogj MOST bármit. Menj el sétálni, tornázz, mindegy. Valamilyen mozgást végezz. Egyből jött a kifogás: á, most nem érek rá. Mosogatnom kell. Vacsorát kell készíteni a családnak. Majd holnap. Másnap érkezett egy újabb levél: ha a tegnapi felszólításnak nem tettél eleget, nem fogsz tudni lefogyni sem. Nincs meg benned a kellő elszántság. Igaza is lett a levél írójának, valóban nem tudtam lefogyni. Mindig egy újabb holnapot vártam, amikor majd könnyebb lesz, de ez délibáb, sosem lesz ott a könnyű holnap, mert a fogyás kőkemény munka, veríték, izzadság, lemondás. Tehát vagy mától, vagy semmikor. Úgyhogy ma. Ha te is régóta fontolgatod, hogy fogyni kéne, teszteld le az elszántságodat: mozogj most valamit. Vidd el sétálni a kutyát, fuss, biciklizz, tornázz, ugrálj zenére, mindegy. Ha megteszed,van remény. Ha holnapra halasztanád - akkor sajnos...  rich